A vízlágyítás nem víztisztítás – mire jó valójában? Ügyfeleknél gyakran találkozom azzal, hogy gyorsan vízkövesedik a vízforraló, fehér foltosak a...
„Melyik víztisztító a legjobb?” – ez az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel ügyfeleim megkeresnek.
A válasz azonban nem egy márkanév, és nem is egyetlen technológia.
Aktív szén, kerámiaszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis, UV – nagyon különböző megoldások léteznek, és nem ugyanarra valók. Ezért víztisztító-vásárlás előtt nem azt érdemes elsőként eldönteni, melyik készüléket szeretnénk, hanem azt:
Mit szeretnénk eltávolítani a vízből?
Ez elsőre magától értetődőnek tűnhet, mégis gyakran éppen ez marad ki a döntésből.
Egészen más megoldás lehet megfelelő a klóros íz és szag csökkentésére, mint például ólom, arzén, mangán, bizonyos mikroszennyezők vagy mikrobiológiai probléma kezelésére.
A vízlágyítás pedig megint más feladat. Elsősorban a vízkeménységet okozó kalcium- és magnéziumionok mennyiségét változtatja meg – nem általános víztisztítást jelent.
Saját kútnál különösen fontos a helyes sorrend. Ilyenkor megfelelő kémiai és mikrobiológiai vizsgálat nélkül nem érdemes készüléket választani, mert ugyanaz a technológia két különböző kútvíznél egészen más eredményt adhat.
A szakmailag helyes sorrend tehát:
vízminőség → kezelendő probléma → megfelelő technológia → konkrét készülék.
Nem fordítva.
Vezetékes ivóvíznél is fontos különbséget tenni a vízmű által szolgáltatott víz és a saját csapunknál ténylegesen kifolyó víz között.
Bizonyos szennyezések ugyanis az épület belső vízhálózatából is származhatnak. Ennek egyik legismertebb példája az ólom, amely régi vezetékekből vagy egyes ólomtartalmú szerelvényekből kerülhet a vízbe.
Az ólom ráadásul színtelen, szagtalan és íztelen, ezért érzékszervi alapon nem lehet eldönteni, jelen van-e.
Ha az épület kora, vezetékrendszere vagy más körülmény alapján reális az ólomkockázat, azt megfelelő mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal érdemes tisztázni.
Még akkor sem biztos, hogy megtaláltuk a megfelelő víztisztítót, ha már tudjuk, melyik összetevőt szeretnénk csökkenteni.
Jó példa erre a mangán. Jelen lehet oldott formában, illetve oxidáció után részecskés mangánvegyületek formájában is. Egy finom mechanikai vagy kerámiaszűrő a megfelelő méretű részecskéket visszatarthatja, az oldott mangán eltávolításához azonban más kezelésre lehet szükség.
Ezért nem elég azt kérdezni:
„Ez a szűrő kiszűri a mangánt?”
A pontosabb kérdés az, hogy milyen formájú mangánt, milyen kiindulási koncentrációból és milyen igazolt hatásfokkal képes csökkenteni.
Az aktív szén az egyik legelterjedtebb vízkezelési technológia. Többek között a klóros íz és szag csökkentésére, illetve bizonyos szerves vegyületek megkötésére használják.
De itt fontos a „bizonyos” szó.
A hatékonyság függ az eltávolítandó vegyülettől, az aktív szén típusától és mennyiségétől, a víz összetételétől, az érintkezési időtől és a szűrő állapotától is.
Ezért az, hogy egy készülék „aktív szenes”, önmagában még nem mondja meg, mire képes.
A fordított ozmózis, vagy RO, az egyik leghatékonyabb háztartási vízkezelési technológia. Számos oldott anyag koncentrációját jelentősen csökkenti, ezért például arzén, egyes nehézfémek, sók és többféle mikroszennyező kezelésénél is szóba jöhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden háztartásban RO-rendszerre van szükség, és az sem pontos, hogy az RO „mindent kiszűr”, vagy hogy „csak az RO ér valamit”.
Ha például elsősorban a klóros íz vagy szag zavar, jó eséllyel nincs szükség ilyen összetett kezelésre. Más problémákra pedig más technológiák is megfelelő megoldást jelenthetnek.
A kérdés nem az, hogy melyik technológia a legjobb, hanem az, hogy melyik alkalmas arra, amit valóban kezelni szeretnénk.
1. Több vizet használ, mint amennyi tisztított vizet előállít.
Az RO működése során a víz egy része koncentrátumként a lefolyóba kerül. A pontos arány készülékenként eltér, de még a jobb vízhasznosítású rendszereknél is keletkezik elfolyó víz.
Ez azt jelenti, hogy 1 liter ivóvíz előállításához 1 liternél több csapvízre van szükség. Ha egy család naponta több liter RO-vizet fogyaszt, ez éves szinten már jelentős többlet-vízfelhasználást jelenthet. Ez a folyamatos vízveszteség számos más háztartási víztisztítási technológiára nem jellemző.
2. A víz túl lággyá válhat.
Az RO-membrán nemcsak a nem kívánt anyagok jelentős részét tartja vissza, hanem a víz természetes kalcium- és magnéziumtartalmát is. Az eredmény ezért nagyon alacsony ásványianyag-tartalmú, túl lágy víz lehet.
Ezért RO-rendszereknél gyakran alkalmaznak visszasózást vagy remineralizálást. Nem önmagában az számít, hogy van-e ilyen egység a készülékben, hanem az, milyen lesz végül a fogyasztásra kerülő víz összetétele és keménysége.
Az étrend természetesen az ásványi anyagok legfontosabb forrása, de ebből nem következik, hogy az ivóvíz ásványianyag-tartalma közömbös.
A tartósan alacsony kalcium- és magnéziumbevitel kedvezőtlenül hathat a csontanyagcserére és a szív-érrendszer működésére, gyermekeknél pedig a növekedésre, a csont- és fogfejlődésre, valamint az idegrendszer működésére. Ezért RO-rendszer használatakor külön kell gondoskodni a kezelt víz remineralizálásáról.
Ezt sem lehet általánosan kijelenteni.
A kancsó a készülék formáját jelöli, nem egyetlen szűrési technológiát. Különböző típusai eltérő szűrőanyagokat – például aktív szenet vagy ioncserélő közeget –, sőt akár membránt is tartalmazhatnak.
Ezért egy készülék értékét nem önmagában az határozza meg, hogy kancsós, csapra szerelhető vagy pult alatti rendszer-e.
Az alkalmazott technológia és annak igazolt teljesítménye számít. Nem elég tehát annyit tudni egy készülékről, hogy tanúsított. A kérdés az: pontosan mire?
Nincs egyetlen, mindenki számára legjobb készülék.
Ha vezetékes vizet fogyasztasz, először azt érdemes tisztázni, van-e olyan konkrét probléma vagy összetevő, amelyet kezelni szeretnél.
Ha saját kutad van, szintén vízvizsgálatra van szükség; enélkül nem érdemes berendezést választani.
Ha pedig ismert egy konkrét szennyező – például ólom vagy arzén – jelenléte, olyan készüléket keress, amelynek az adott szennyező eltávolítására vonatkozó teljesítménye megfelelően igazolt.
A jó víztisztító nem az, amelyikről azt mondják, hogy „mindent kiszűr”, hanem az, amelyik azt távolítja el a vízből, amit valóban el kell távolítani – megbízhatóan, igazolt teljesítménnyel.
Az RO jó példa arra, hogy egy hatékony technológia sem feltétlenül a legjobb választás minden helyzetben. A döntéshez nemcsak azt érdemes nézni, hogy egy készülék mit képes eltávolítani, hanem azt is, milyen a kiinduló víz, mit szeretnél rajta változtatni, és milyen kompromisszumokkal jár az adott megoldás.
Ha nem szeretnél elveszni a műszaki adatok, tanúsítványok és eltávolítási értékek között, független vízminőségi tanácsadás keretében segítek végignézni a lehetőségeket. A Magyarországon forgalmazott víztisztítók teljes köréből, saját összehasonlító adatbázis alapján keressük meg azokat a készülékeket, amelyek a te vizedhez és igényeidhez szakmailag valóban szóba jöhetnek.
A végén egy személyre szabott készüléklistával tudsz továbbmenni.
Víztisztítót nem értékesítek, és nincs érdekeltségem abban, melyik készüléket választod.
👉 Független segítség víztisztító választásához →
A vízlágyítás nem víztisztítás – mire jó valójában? Ügyfeleknél gyakran találkozom azzal, hogy gyorsan vízkövesedik a vízforraló, fehér foltosak a...
Iszapos lett a vízszűrő betét – akkor eddig ezt a koszt ittam? Időről időre mutatnak nekem ügyfelek olyan mechanikai szűrőbetétet,...
Víztisztító vásárlás: amit érdemes elolvasni az „apróbetűs részben” „150-féle szennyezőanyag.”„Prémium vízminőség.”„Megőrzi az ásványi anyagokat.”„NSF-tanúsított.” Ezek jól hangzó állítások – de...
Milyen víztisztítót válassz? A jó döntés nem a készülékkel kezdődik „Melyik víztisztító a legjobb?” – ez az egyik leggyakoribb kérdés,...