Eltűnő tavak, olvadó gleccserek, új járványok?

A víz bolygónk egyik legsebezhetőbb erőforrása. A klímaváltozás hatásai már nem a jövő várományosai – itt vannak. Egyszerre jelentenek globális és helyi kihívásokat, akár egy szennyvíztelepen, akár egy magyar tavon, vagy egy visszahúzódó gleccser lábánál állva.

🦠 A klímaváltozás és a vírusok: veszély leselkedik a csatornából?

Jessica Kevill nemrégiben a nemzetközi The Conversation tudományos magazinban hívta fel a figyelmet egy kevéssé ismert, ám rendkívül fontos összefüggésre: a klímaváltozás fokozza a vízzel terjedő fertőzések kockázatát különösen, ha a vízellátó és szennyvízkezelő rendszerek nem tudnak alkalmazkodni a szélsőséges időjárási eseményekhez.

A jelenség háttere a következő:
A globális hőmérséklet-emelkedés és a csapadékeloszlás megváltozása hatással van a városi és vidéki szennyvízkezelő rendszerek működésére. A szélsőséges időjárási viszonyok – például a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék vagy a hosszabb száraz időszakok – túlterhelhetik ezeket a rendszereket, vagy akár rontják azok tisztítóhatékonyságát.

Ennek következményeként a szennyvízben jelen lévő kórokozók – például vírusok és baktériumok – nagyobb eséllyel maradnak életben, és a nem kellően kezelt vagy túlfolyó szennyvízzel együtt kikerülhetnek a természetes vizekbe.

💡 A szennyvíz alapú megfigyelés (wastewater surveillance) kulcsfontosságú eszközzé válhat a járványügyi védekezésben.

Hasznos további olvasnivalók:

The Conversation – How climate change could be increasing your chance of catching a virus from sewage
🔗 https://theconversation.com/how-climate-change-could-be-increasing-your-chance-of-catching-a-virus-from-sewage-new-study-243220
J. Kevill kutatása a klímaváltozás, a csapadékmintázatok és a szennyvízben túlélő vírusok összefüggéseiről.

CDC – National Wastewater Surveillance System (NWSS)
🔗 CDC’s National Wastewater Surveillance System
Az Egyesült Államok járványügyi hatóságának programja a szennyvíz alapú megfigyelésre, amely kulcsfontosságú lehet a fertőzések korai észlelésében.

🌊 Hazai tavak: a Velencei-tó „forr”, a Balaton sósodik

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatásai szerint a magyar tavak vize gyorsabban melegszik, mint valaha:

  • A Velencei-tó hőmérséklete évtizedenként átlagosan 0,7 °C-kal emelkedik
  • A Balaton és a Fertő-tó sem sokkal marad el: 0,46 °C-os melegedést mértek
  • A Duna és a Tisza is melegednek, bár lassabban

A klímaváltozás emellett a Balaton sótartalmát is emeli (nő a sókoncentráció, ami részben a párolgás és csökkenő befolyó víz mennyisége miatt történik), ami megnehezíti az élővilág fennmaradását.

Bővebben itt👉
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 
🔗 Egyre sósabb a magyar tenger; Tér-időbeli vízhőmérséklet-változások a Balatonnál

❄️ A gleccserek fogyása: a jövő vízkészlete veszélyben

Személyes élményem a grúziai Shkhara-gleccsernél ráébresztett, hogy amit ma még csodálhatunk, az holnapra akár nyomtalanul eltűnhet. A világ gleccserei drámai ütemben olvadnak:

  • 2000 óta több mint 7 billió tonna jég veszett el a világ gleccsereiből és jégtakaróiból együttvéve

  • 2023-ban a veszteség elérte a 604 milliárd tonnát – ez minden eddigi rekordot megdöntött

  • Az Alpokban és Közép-Európában az elmúlt 20 évben a gleccserek csaknem 40%-kal zsugorodtak

Pedig a gleccserek jóval többet jelentenek látványos természeti képződményeknél – ők a Föld édesvízkészletének természetes raktárai. A Föld édesvízkészletének mintegy 70%-át a gleccserek és jégtakarók őrzik. Olvadásuk azonban nemcsak vízhiányhoz vezethet, hanem felborítja a vízkörforgást, befolyásolja az éghajlatot, a mezőgazdaságot, a gazdaságot és a turizmust is.

A gyorsan olvadó jég új, kiszámíthatatlan természeti veszélyeket hozhat magával – földcsuszamlásokat, áradásokat –, miközben a gleccserek mélyén olyan klímatörténeti „archívum” rejtőzik, amelyet elveszíteni pótolhatatlan veszteség lenne.

Számos őslakos közösség számára a gleccserek kulturális és spirituális jelentőséggel is bírnak, ezért eltűnésük nemcsak természeti, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel jár.

🌍 A gleccserek sorsa tehát nem csupán távoli hegyek kérdése.

🌊 A NASA adatai szerint a tengerszint-emelkedés is gyorsul

  • az éves emelkedés mértéke 0,5–0,6 cm körül alakul, ami meghaladja a korábbi trendeket
  • 1993 óta a növekedés 10 cm-t tett ki
    Ennek oka az óceánok melegedése (víztágulás) és a sarki jég olvadása.


További olvasnivaló:

UNESCO – World Water Day 2025 – Glaciers and water resources
🔗 https://www.unesco.org/en/days/water-day
A 2025-ös Víz Világnapja a gleccserek szerepére hívja fel a figyelmet a globális vízbiztonságban.

NASA – Sea level rise is accelerating
🔗 https://climate.nasa.gov/vital-signs/sea-level/
A NASA legfrissebb adatai a gyorsuló tengerszint-emelkedésről, a gleccserolvadás és az óceáni hőtágulás hatásairól.

🌦️ Aszály vagy villámárvíz – hazai szélsőségek

Magyarországot is egyre gyakrabban sújtják szélsőséges időjárási jelenségek: aszály, villámárvíz, hirtelen lehulló csapadék, amely nem tud beszivárogni. A Homokhátság ökológiai állapota a vízhiány és a talajromlás miatt a félsivatagi térségekhez hasonlóvá vált, és 2050-re az ország kétharmada száraz sztyeppévé válhat.

A magyarországi vizesélőhelyek 90%-a eltűnt vagy leromlott állapotban van. Ezek ökológiai szempontból kiemelten fontosak, de sokáig „felesleges területként” tekintettünk rájuk. Az Eltékozolt vizeink c. film éppen ezek fontosságára és helyreállításuk sürgősségére hívja fel a figyelmet.

A kulcs: vízmegtartás mindenhol, ahol lehet – akár a talajban, akár felszín alatt.


✅ Mit tehetsz Te?
  • Gyűjts esővizet locsolásra
  • Kerüld a teljes térburkolást – hagyd, hogy a víz elszivárogjon
  • Támogasd a természetközeli vízgazdálkodást
  • Oszd meg a tudást – mutasd meg másoknak is ezt a cikket!


További olvasnivaló:

🌍 IPCC AR6 jelentés: Klímaváltozás hatásai és alkalmazkodás (2023)

A szerzőről
Dr. Plutzer Judit hidrobiológus, címzetes egyetemi tanár
Vízminőségi és vízhigiénés szakértő, több mint 20 éves szakmai tapasztalattal.
Független szakmai tanácsadást nyújtok; vizeket és víztisztító készülékeket nem értékesítek.
© Dr. Plutzer Judit / WhatIsInMyWater. A tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.
Engedély nélküli másolása, átdolgozása vagy más felületen történő közzététele nem megengedett.
Rövid idézet a szerző és a forrás pontos megjelölésével használható.

További cikkek